Túrák, kirándulások, séták erdőn, mezőn.

okulare

Orfű - Vágotpuszta rükvercben

2020. 12. 29.

2020. december 31. - Okulare

fejlec.jpg

A különös cím nem arra utal, hogy hátrafelé lépdelve tettem meg az utat. 21 hónappal ez előtt már bejártam szinte pontosan ugyanezt az útvonalat, csak épp az óra járásával ellentétes irányban, most viszont az óra járásával megegyező menetirányt választottam. Tehát a táj ismerős volt, az irány az nem. Következzék rövid beszámolóm.

Teljes képernyős nézet megtekintése

Az idei téli szünet sok esőt, több borús napot hozott. Üdítő kivétel volt Karácsony második napja, mikor a kéktúra útvonalán jártam és a mai nap is ilyen napsütésesnek ígérkezett. Gyenge kísérletet tettem, hátha a gyerekek velem tartanak, de nem koronázta siker a próbálkozásomat, így egyedül vágtam neki a túrának. Ismét a központban parkoltam le és egyből rossz irányba indultam, de hamar rájöttem a hibámra. Eleinte a házak között bandukoltam Bános felé, de aztán az erdő felé vezettek a jelek, így hamar elértem a "rengeteget". Az első megkeresendő geoládaához hamar odaértem, csak a keresgélés tartott hosszú ideig. Megzavart a két egymáshoz közel futó út és a mély szurdokvölgy sem tett jót a GPS vételnek. Közel 30 perc tellt el, mire siker koronázta erőfeszítéseimet. Tovább indultam, de nagyon kellett figyelnem, mert a következő multiláda 1. pontja a közelben volt. Hamar el is értem a célterületre, de kifogott rajtam a rejtek, nem találtam meg a jelszó első részletét. Így szól a leírás: "... a láda az első jelszórészlettel, amit a völgy nyugati felén, annak az északi oldalán, egy háromtörzsű fa "rejt". Állj az úton és meglátod." A megadott koordinátán hibahatáron belül két 3 törzsű fa is áll, de egyiknél sem leltem meg a ládát. Próbáltam az útról is nézni, ahogy az intelem mondja, de nem fedeztem fel semmit. A rejtőnek - Strombusnak - igen ötletes rejtései szoktak lenni, így félig-meddig számítottam rá, hogy most sem lesz könnyű. Végül nem akartam már tovább húzni az időt, ezért negyed óra eredménytelen kutakodás, nézelődés után dolgom végezetlenül tovább álltam. Bíztam benne, hogy a következő pontnál sikerrel járok. 

1200 méter megtétele után elértem a 2. pontot. Itt viszont a szerencse is mellém állt, mert a célterületre érkezve szinte azonnal belebotlottam a jelszórészletbe. Keresni sem kellett. Örültem neki. Értelmes jelszót feltételezve próbálkoztam néhány lehetséges szóösszetétellel, hátha beletrafálok, de nem jött össze. Tovább indultam. A patakmeder szinte száraz volt, és a köves talajon gyorsan lehetett haladni. Néhol kerülni kellett egy-két nagyobb pocsolyát, de ettől eltekintve nem volt vészes az út. Aztán egy rövidebb meredek szakaszt követően kiértem arra a szélesebb erdészeti útra, ami már szinte vízszintesen haladt a Lóri kulcsosház felé. A ház elötti tisztáson megpihentem. Nem voltam fáradt, viszont a gyomrom korgott, így időszerű volt a pihenő. A nap szépen besütött a házhoz, hangulatos volt, ahogy a napfény beszűrődött a tisztást övező magas fák ágai között.

Evés után megnéztem, milyen kiírás pecsételődoboza van kint az ablakpárkányon, de nem találtam benne pecsétet, viszont a kiírás szerint a Mecseki Zöld túra igazoló pontja ez és a modern technika vívmányainak hála, már nem pecsét vagy matrica az igazolás módja, hanem QR kódot kell leolvasni.

Pár perc múlva azonban már el is indultam Vágotpuszta felé. Nemsokkal később csörgött a telefonom és Gergő kérdezte izgatottan, hogy éreztem-e a földrengést, mert otthon nagyon durva volt. Himbálóztak a csillárok, összekoccantak a poharak és mindenki kifutott az utcára. Én nem éreztem semmit ebből, de részletesebben nem tudtam információt nyerni, mert megszakadt a vonal. A hegygerincen kaptam ismét jelet és ekkor visszahívtam és pár szóban beszámolt az eseményekről. A felfele úton már teljesen besütötte a domboldalt a nap, nem árnyékolta le semmi. Hamar felértem a házak közé, majd végigsétáltam a "főutcán". Egy helyről hallottam csak hangokat és egy autó is parkolt a ház előtt. A többi háznál teljes csönd honolt. Hamar magam mögött hagytam a házakat és a széles, enyhén emelkedő murvás úton könnyedén lépdeltem. Nemsokára a Vízmű-nyelőhöz érkeztem, amely régebben az orfűi vízfőforrás vizét juttatta el Komlóra. Innét a cserjék között kanyargó kis ösvényről pont a Tubesre lehetett látni. A fák között szépen látszott a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő és a Hármas-hegyre is remek rálátást nyílott.

Aztán megkerülvén a Zsidó-hegy magaslatát élesen visszafordultam és egy fakitermelés eredményeképp ott hagyott rönkön telepedtem le, hogy elfogyasszam a második szendvicsemet is. Ez volt a mai túrám legmagasabb pontja. Itt is készült egy szelfi. Majd elindultam a széles úton lefelé. Elgondolkodván nem figyeltem a jeleket, így szépen le is tértem a ritka ligetes erdőben a jelzett útról. Ismét a nap állása figyelmeztetett, hogy nem jó felé tartok, úgyhogy párszáz métert vissza kapaszkodtam a jelzett útig és folytattam utam az eredeti terveknek megfelelően. Hamar leértem a Lóri erdőtömb szélére, átvágtam a néhány évvel korábbi írtáson és a nagy kereszteződésnél megkezdtem az ereszkedést a Vízfő-forrás felé. Ez a szakasz nagyon saras és meredek volt. Apró lépésekkel tarkított csusszanásokkal tudtam csak haladni, mint a Düne c. könyvben a fremenek. Lefele is nagyon fárasztó volt, de felfelé extrém kihívások elé állított volna. Jó hogy ezt a menetirányt választottam. Már kezdett szürkülni a völgy, mert a hegy jelentősen leárnyékolta az utat. A Mecsek Házához közeledvén kitértem déli irányba a fák közé egy geoláda pontért a GC Kupához, majd elkerültem a kihalt házat és leereszkedtem a forráshoz. Itt már sokan sétáltak. Átvágtam a Malommúzeum udvarán és nemsokára már az Orfűi-tó partján haladtam az autó felé. Háromnegyed négykor értem az autóhoz, combomban még éreztem a saras ereszkedést, a nadrágszáramon pedig magát a sarat is elhoztam. 

 orfu-vagotpuszta_terkep.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://okulare.blog.hu/api/trackback/id/tr2316366426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása