November utolsó hétvégéjén nem terveztünk se kirándulást, se sétát. Volt otthon is dolog bőven, de egyszerűen olyan jó idő volt és annyira vágytunk a szabad levegőre az egész heti ülőmunka után, hogy vasárnap ebédnél felmerült, hogy délután sétáljunk egyet a környéken. Felvetettem, hogy azért itt "lenn" a szmogos városban sokkal rosszabb a levegő minősége, mint fenn a hegyen. Teljesen logikus érvelésemnek hála végül mégsem a környező utcákban tettünk meg egy-két kört, hanem felautóztunk a Misinára és a Tubest vettük célba.

A képek magukért beszélnek. A nap ragyogóan sütött, néhol már felolvasztva a fák ágait borító zuzmarát, de még egyes fákon látszott a tegnapi zimankó nyoma. Gergővel felmásztunk a kilátóba is körülnézni. Bár messze nem lehetett ellátni, de a dérlepte fák így is csodálatos látványt nyújtottak.

Innét egy kis szerpentínen leereszkedtünk a Rotary déli ágára és azon mentünk vissza az autóhoz. Itt már a hegyoldal déli fekvése és köves sziklás mivolta megadta a kegyelemdöfést a zúzmarának. Érezhetően melegebb volt, mint fenn a gerincen és ez épp elég volt ahhoz, hogy a fák megszabaduljanak fehér ruhájuktól. Remek kis séta volt.