A téli szünet közös kirándulás nélkül látszott eltellni, de az utolsó pillanatban mégis sikerült egy kellemes sétát megtenni Vágot-pusztára. Szép napsütéses idő volt, de nagy volt a sár, hisz a korábbi napok igen csapadékosak voltak, így össze kellett szedni magamat, hogy olyan útvonalat találjak, ahol nem kerülünk vendégmarasztaló helyzetbe.
A Lapistól Remete-rétre vezető közút egyik kanyarulatából indult a kiszemelt szélesen kanyargó erdészeti út, amely nagy része murvás, szinte szilárd kiképzeésű, hisz Vágot-puszta néhány lakója is ezen az úton közelítheti meg a lakhelyét. Egy jelentős szakaszon már többször is bejártam, legutóbb pár hete, december végén. Könnyű kis sétának ígérkezett. Szépen kanyargott az út a napsütésben. Kényelmesen beszélgetve értük el Vágotpuszta házait. Majd egy geoláda miatt tovább haladtunk észak felé a zöld kör jelzésen, hogy leereszkedjünk Koponya-kúthoz. Sajnos ez az erdészeti gépek által mély árkokkal keresztülszabdalt út nagyion saras volt. Hiába próbáltunk meg a szélén haladni, sőt néha beverekedtük magunkat a sűrű aljnövényzettel tarkított erdőszélre is, végül a II. számú kút leágazójánál feladtuk a közdelmet és egy kis kerülővel visszatértünk Vágot-pusztára. Visszafelé a nap is elbújdokolt és egyre szelesebb idő kerekedett. De így is remek kis sétát tettünk meg a kora tavaszi hangulatú téli erdőben.
