163.-171. láda: Több célból indultunk Budapestre ezen a hétvégén, de úgy alakult, hogy pár óra szabadidőm akadt, amíg a nejem a dolgait intézte, így természetesen ládakeresésre indultam. A szállásunk Pesten a Bosnyák tértől 5-10 percre volt, így előzetesen megnéztem a környékbéli ládákat, illetve a belváros nagyobb ládasűrűségű területét lőttem kis célul. Először bebuszoztam a belvárosba és az Astoriánál szálltam le. Végig sétáltam a Múzeum körúton a GCPFAL multi első pontjáig, majd szépen indultam vissza felé a házak között a 2. és 3. ponthoz. A második pont kifogott rajtam, nem találtam a peremet, ami a jelszót rejti. kb. 10 perc eredménytelen keresgélés után továbbmentem, bízva a rejtő jóindulatában. A 3. pont után útba ejtettem a GC1848 nevű ládát, ami a március 15-i események 4 helyszínét mutatja meg. Ez egy leolvasós, számolgatós multi. Ez után visszatértem az „városfalas” multi utolsó pontjához, majd folytattam utam a Szabadságharc nyomában. Sajnos a Pilvax kávéház pontja miatt a végén ismét kudarcélményem volt, mert sehogy nem jött ki a jelszó. Pörgettem a fényképeket a telómon, számoltam és mindig ugyanaz a szám jött ki, amit viszont a rendszer nem fogadott el. Arra jutottam, hogy a Pilvaxnál lévő pont a leggyengébb láncszem, mert ott egy logó objektumainak a számát kellett az egyenletbe beírni. Mivel nem is volt messze, azért visszasétáltam oda. Itt aztán hamar kiderült, hogy a szöveg értésem egyes, mert  világosan leírták, hogy mi a logó alatti felirat, de én nem azt néztem, hanem egy másikat. Így már mindjárt más, újra be írtam az egyenlet – immár más – eredményét, és …. az sem volt jó. Teljesen összeomoltam! Pár perc tanakodás után gondoltam, hogy erre most ennyi időm volt, a fényképek birtokában otthonról írok egy e-mail-t a rejtőnek, hogy segítsen már, mi nem stimmel. Eddig 2-ből 0 találat és elment kb. másfél óra.

Nagyon megéheztem, ezért kerestem a közelben egy KFC-t és ettem egy szendvicset meg néhány csirkemell falatkát. Utána némiképp kipihenve elsétáltam a Dohány utcai zsinagógához a GCZSF multi két pontját is leolvastam. Innét az Erzsébet tér felé vitt az utam, ahol a tér felújítása miatt kordonok között sétálva és a megfelelő sávot elvétve megkerültem a fél teret, mire rájöttem, hogy hol rejtezik a lakat, amelyet keresnem kell. De ekkor már egész jó idő kerekedett, így kellemes volt a séta. A lakatfalnál egy idősebb pár is keresgélt, ők nem találták, amit én igen, így megkérdeztem tőlük, hogy szeretnék-e, hogy megmutassam, mit kell keresni. Mondták, hogy igen. A lakaton lévő felirat nehezen olvasható, mert a ráhelyezett többi lakat súlya miatt nehéz annyira megemelni, hogy jó rálátása legyen az embernek. Én is inkább csak egy kicsit emeltem meg és vakuval odafényképeztem, majd a fényképről olvastam le a jelszót. Ezek után a Duna part felé indultam itt még 3 virtuális leolvasós „láda” várt rám. A GCSIP, a Vígadó téren a GCVIG és a GCPEST. Ezek gyors leolvasása után beszéltem a nejemmel, aki mondta, hogy még bőven ráérek, mert leült ebédelni egy kollegájával, így a szállás felé menet egy megállóval előbb leszálltam a buszról, hogy az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet ládáját is megkeressem, majd egy megállóval később a Bosnyák téren elhelyezett ládát is megtaláltam. A ládakeresés egy vicces kis párbeszéddel zárult, melyet volt szerencsém kihallgatni.

A 'Kendős lány' című szoborhoz fűződik egy vicces kis párbeszéd. Apuka 5-6 éves és egy babakocsiban ülő 1-2 éves gyermekével a szobor felé közelít.
[Nagyobbik gyerek:] - Hát ez meg kicsoda?
[Apa:] - Ez egy női alakról mintázott szobor, nem tudom ki ő.
[Kisgyerek a babakocsiból felkiáltva, mutogatva:] - Anya! Anya!
[mire Apa:] - Hááát, Anya nem épp így néz ki!
:-D

Péter Zsuzsa első (és mint utóbb kiderült, egyetlen) budapesti köztéri szobrát 1970-ben állították fel, Zuglóban, a Bosnyák téren, a templom melletti területen, úgy, hogy a szobor a Nagy Lajos király út felé nézett. A téren állt a Geodézia épülete és a Geodézia munkatársnője volt a szobor modellje, aki aztán férjével együtt külföldre disszidált.

A kép és az infók forrása: www.kozterkep.hu