Túrák, kirándulások, séták erdőn, mezőn.

Bevezetés a geoládázás rejtelmeibe

2017. szeptember 10. - Okulare

geocaching_logo.jpgAnnak, aki azért kattintott ide, mert elképzelése sincs, mit takar ez a szó, pár mondatban vázolom a helyzetet. A geoláda az egy klassz kis játék "főszereplője". A játék a geocaching, ami összehozza a természetjárást, városnézést az okoskütyükkel. A lényege, hogy valaki vagy valakik elrejtenek egy ládát valahol. Jellemzően erdőben, lakott területen kívül, vagy a városban és egyéb turisztikailag érdekes helyen is. Ebbe a ládába (képzelj el egy kis műanyag dobozt, vagy fém hengert, tehát nem klasszikus láda csak úgy hívják.) Ebbe beletesznek egy jelszót, egy füzetet és kis apró ajándékokat, majd elrejtik egy olyan helyen, amit lehetőleg véletlenül ne lehessen kiszúrni, de aki keresi, az segédeszközök nélkül (létra, kötél, ásó) meg tudja találni. Az erdőben jellemzően kövek közé, odvas fákba rakják, ahol egy felnőtt ember fa- vagy falmászás nélkül elérheti. A városban már sokkal kreatívabb megoldások szükségesek egy megfelelő rejtéshez.

Utána ennek a ládának a koordinátáit bejegyzi a játék weboldalán és ad hozzá egy rövid leírást, ami segítheti a megtalálást. Ezek után bárki bármikor kezébe vesz egy gps-es mobiltelefont és meg tudja keresni a ládát a koordináták alapján. Ha megtalálta, akkor elolvassa a jelszót benne és a weboldalon jelzi az elrejtőnek, hogy ő megtalálta a ládát és a jelszóval igazolja ezt. Megtalálás után vissza kell rejteni a ládát, lehetőleg ugyanoda és ugyanúgy, ahogy megtalálta. Az elrejtő a jelszót ellenőrzi és ha helyes, akkor visszaigazolja a megtalálás tényét, így a játékos neve mellé kerül egy plusz pont.

Többféle ládatípus létezik. A leggyakoribb a hagyományos, amely egy darab láda elrejtve, amiért 1 pont jár. Ha valamiért a megmutatni kívánt hely közelében nincs arra alkalmas rejtekhelye (vagy a rejtő nem tudja garantálni, hogy az adott ládát rendszeresen tudja látogatni karbantartás céljából), akkor kinéz magának egy feliratot egy táblán, vagy egy közeli tárgyat, vagy éppen az adott helyről látható kerítés oszlopainak a számát és ez lesz a jelszó. Így nem kell ott ténylegesen ládát keresni, elég csak odamenni és leolvasni a táblát vagy megszámolni a kerítés oszlopokat. Ez a virtuális "láda". Aztán az a megoldás, ahol egy láda mutat be több helyet, esetleg egy útvonalat, azt multiládának hívják. Itt minden ponton van egy láda, mindegyikben egy-egy jelszó(töredék) és a végén, ha az ember az összes ládát megtalálta, összeolvassa a jelszó töredékeket és ezt írja be a ládaoldalra. Itt gyakori az is, hogy nincs az összes ponton láda, valahol csak virtuális pont van. Ez egy időigényesebb móka, viszont izgalmasabb is. Aztán léteznek mozgó ládák. Ezek kevesen vannak, de itt egy tematika mentén kell elhelyezni a ládát és ha valaki megtalálta, akkor magához veheti, új jelszót ad neki és elrejti a tematika szerint máshol. Ilyen például az a láda, amelyik a Dél-Dunántúli Kéktúra (GCDDK2) mentén vándorol, vagy az, amelyik az Árpád kori templomokat "szereti" (GCAKT). Az esemény ládákhoz eddig nem volt még eddig szerencsém. Ezek csak időszakosan kereshetők, amikor egy-egy geoládász eseményt szerveznek, akkor az adott rendezvénynek lesz egy eseményládája, amely csak az adott helyen és a rendezvény időtartama alatt kereshető. Ennél részletesebben a geocaching.hu weboldalon lehet megismerkedni ezzel a játékkal.

Az alábbi linkeken kronológiai sorrendben olvashatóak az általam - általunk - fellelt ládák megtalálásának rövid története, bár előre jelzem, hogy ez főként magamtól magunknak íródott, külső szemlélőnek talán unalmas lehet. De ha valaki mégis kíváncsi a ládatörténetemre, Pongi57 néven megtalál a geocaching.hu oldalon.

2017. január - május

2017. május -

A bejegyzés trackback címe:

https://okulare.blog.hu/api/trackback/id/tr4112818878